Dryvit szigeteles
Nyáron hűvös télen meleg
Az épületek falait kívül és belül is szigetelhetjük. Belső hőszigetelés esetén a téli hidegben a fal kihűl. Mélyebb rétegeiben a harmatpont alá csökkent hőmérséklet miatt kicsapódó párától a falszerkezet átnedvesedik, ami a hőszigetelés leromlását és a falazó anyag fagykárosodását idézheti elő. Emiatt hatásos hőszigetelés csak külső oldalon képzelhető el.
A homlokzatok külső hőszigetelésére legáltalánosabban hőszigetelő hatású vakolatokat, szálas anyagból készült táblákat vagy műanyag habokat használnak.
A hőszigetelő vakolatok alkalmazását csekély hőszigetelő hatásuk kérdőjelezi meg. Ezt szemlélteti az a tény, hogy egy 5 cm-es polisztirolhab lap hőszigetelő tulajdonságait a kivitelezhetőség határait messze meghaladó 20 cm-es vastagságú perlites habarccsal vagy 10 cm-es vastagságú polisztirolgyöngy tartalmú hőszigetelő habarccsal lehetne elérni.
A gyakori polisztirol vastagságok különböző rendszerekben 3 és 10 cm között helyezkednek el.
Melyik a megfelelő vakolat, zsákos vagy vödrös?
A műgyanta adalékokkal javított hagyományos mész-cement bázisú poralakú zsákos vakolatokat víztartalomra való érzékenységük, foltosodási hajlamuk és a kialakítható struktúra inhomogenitása miatt már idejemúlt, nem ajánlott! Legáltalánosabban a műgyanta kötőanyagú felhasználásra kész "vödrös" vakolatok terjedtek el, melyeknek széles szín-, vastagság- és struktúraválasztéka a legváltozatosabb igényeket is kielégíti.
A műgyanta adalékokkal javított hagyományos mész-cement bázisú poralakú zsákos vakolatokat víztartalomra való érzékenységük, foltosodási hajlamuk és a kialakítható struktúra inhomogenitása miatt már idejemúlt, nem ajánlott! Legáltalánosabban a műgyanta kötőanyagú felhasználásra kész "vödrös" vakolatok terjedtek el, melyeknek széles szín-, vastagság- és struktúraválasztéka a legváltozatosabb igényeket is kielégíti.
Ha belegondolunk, hogy ma Ausztriában 8 cm az átlagvastagság és Lengyelországban 10 cm, látható, hogy nem szabad itt megállni. Az utólagos hőszigetelésnek ugyanis van még egy járulékos haszna, amit nem szabad szem elől téveszteni. Egy rosszul szigetelt épületben a fal belső oldali hőmérséklete a hidegebb időszakban 13,9 oC-ra is süllyedhet. Ezt csak a helyiség levegőjének emelésével tudjuk kompenzálni, vagyis a szobában a léghőmérséklet a 25 - 26 oC-t is elérheti.
Sajnos, ez még mindig nem jelenti azt, hogy kellemes klímában élhetünk, hiszen a hideg falfelületek felé jelentős energiamennyiséget sugárzunk le, vagyis nagy lesz a hőveszteségünk a homlokzati falak irányában. Ez az energiaveszteség a belső falak felé nem jelentkezik, vagyis ahogy mondani szokták: míg az egyik oldalról megsülünk, a másik oldalról megfagyunk. A jól megválasztott utólagos hőszigeteléssel viszont a hideg napokon sem fog a fal belső oldali hőmérséklete 18 - 19 oC alá süllyedni. Ezzel elérhetjük, hogy 4 - 5 oC-al alacsonyabb léghőmérsékleten ( 20 - 22 oC ) mellett is komfortosabban élhetünk, mint korábban.
Számítások igazolják, hogy ha 1 oC-al csökkentjük a szoba levegőjének hőmérsékletét, azzal 7-8 % fűtési energiát takaríthatunk meg. Így a hideg napokra számítva- amikor is különösen fontos, hogy kevesebb legyen a fogyasztás- akár 40%-al is csökkenthetjük a gázfogyasztást!
Tehát érdemes alaposabban megvizsgálni a homlokzati hőszigetelő rendszerek vásárlása előtt, hogy az "olcsóbb rendszer" hosszútávon kifizetődik-e vagy csak felesleges pénzkidobás! A növekvő energiaárak teszik fontossá a hőszigetelés fokozását. A hőszigetelés egy hosszú távú befektetés, ami hozza a kamatokat a csökkent fűtési költség formájában, amíg csak áll a ház. A jól megoldott hőszigeteléssel nemcsak energiát takarítunk meg, hanem komfortos, lakható lakást is kapunk.
Hogyan épül fel a rendszer, a kivitelezésnél mire kell ügyelni?
Az épületek falait kívül és belül is szigetelhetjük. Belső hőszigetelés esetén a téli hidegben a fal kihűl. Mélyebb rétegeiben a harmatpont alá csökkent hőmérséklet miatt kicsapódó párától a falszerkezet átnedvesedik, ami a hőszigetelés leromlását és a falazó anyag fagykárosodását idézheti elő. Emiatt hatásos hőszigetelés csak külső oldalon képzelhető el.
A homlokzatok külső hőszigetelésére legáltalánosabban hőszigetelő hatású vakolatokat, szálas anyagból készült táblákat vagy műanyag habokat használnak.
A hőszigetelő vakolatok alkalmazását csekély hőszigetelő hatásuk kérdőjelezi meg. Ezt szemlélteti az a tény, hogy egy 5 cm-es polisztirolhab lap hőszigetelő tulajdonságait a kivitelezhetőség határait messze meghaladó 20 cm-es vastagságú perlites habarccsal vagy 10 cm-es vastagságú polisztirolgyöngy tartalmú hőszigetelő habarccsal lehetne elérni.
A gyakori polisztirol vastagságok különböző rendszerekben 3 és 10 cm között helyezkednek el.
Ha belegondolunk, hogy ma Ausztriában 8 cm az átlagvastagság és Lengyelországban 10 cm, látható, hogy nem szabad itt megállni. Az utólagos hőszigetelésnek ugyanis van még egy járulékos haszna, amit nem szabad szem elől téveszteni. Egy rosszul szigetelt épületben a fal belső oldali hőmérséklete a hidegebb időszakban 13,9 oC-ra is süllyedhet. Ezt csak a helyiség levegőjének emelésével tudjuk kompenzálni, vagyis a szobában a léghőmérséklet a 25 - 26 oC-t is elérheti.
Sajnos, ez még mindig nem jelenti azt, hogy kellemes klímában élhetünk, hiszen a hideg falfelületek felé jelentős energiamennyiséget sugárzunk le, vagyis nagy lesz a hőveszteségünk a homlokzati falak irányában. Ez az energiaveszteség a belső falak felé nem jelentkezik, vagyis ahogy mondani szokták: míg az egyik oldalról megsülünk, a másik oldalról megfagyunk. A jól megválasztott utólagos hőszigeteléssel viszont a hideg napokon sem fog a fal belső oldali hőmérséklete 18 - 19 oC alá süllyedni. Ezzel elérhetjük, hogy 4 - 5 oC-al alacsonyabb léghőmérsékleten ( 20 - 22 oC ) mellett is komfortosabban élhetünk, mint korábban.
Számítások igazolják, hogy ha 1 oC-al csökkentjük a szoba levegőjének hőmérsékletét, azzal 7-8 % fűtési energiát takaríthatunk meg. Így a hideg napokra számítva- amikor is különösen fontos, hogy kevesebb legyen a fogyasztás- akár 40%-al is csökkenthetjük a gázfogyasztást!
Tehát érdemes alaposabban megvizsgálni a homlokzati hőszigetelő rendszerek vásárlása előtt, hogy az "olcsóbb rendszer" hosszútávon kifizetődik-e vagy csak felesleges pénzkidobás! A növekvő energiaárak teszik fontossá a hőszigetelés fokozását. A hőszigetelés egy hosszú távú befektetés, ami hozza a kamatokat a csökkent fűtési költség formájában, amíg csak áll a ház. A jól megoldott hőszigeteléssel nemcsak energiát takarítunk meg, hanem komfortos, lakható lakást is kapunk.
Nyáron hűvös télen meleg
Az épületek falait kívül és belül is szigetelhetjük. Belső hőszigetelés esetén a téli hidegben a fal kihűl. Mélyebb rétegeiben a harmatpont alá csökkent hőmérséklet miatt kicsapódó párától a falszerkezet átnedvesedik, ami a hőszigetelés leromlását és a falazó anyag fagykárosodását idézheti elő. Emiatt hatásos hőszigetelés csak külső oldalon képzelhető el.
A homlokzatok külső hőszigetelésére legáltalánosabban hőszigetelő hatású vakolatokat, szálas anyagból készült táblákat vagy műanyag habokat használnak.
A hőszigetelő vakolatok alkalmazását csekély hőszigetelő hatásuk kérdőjelezi meg. Ezt szemlélteti az a tény, hogy egy 5 cm-es polisztirolhab lap hőszigetelő tulajdonságait a kivitelezhetőség határait messze meghaladó 20 cm-es vastagságú perlites habarccsal vagy 10 cm-es vastagságú polisztirolgyöngy tartalmú hőszigetelő habarccsal lehetne elérni.
A gyakori polisztirol vastagságok különböző rendszerekben 3 és 10 cm között helyezkednek el.
Melyik a megfelelő vakolat, zsákos vagy vödrös?
A műgyanta adalékokkal javított hagyományos mész-cement bázisú poralakú zsákos vakolatokat víztartalomra való érzékenységük, foltosodási hajlamuk és a kialakítható struktúra inhomogenitása miatt már idejemúlt, nem ajánlott! Legáltalánosabban a műgyanta kötőanyagú felhasználásra kész "vödrös" vakolatok terjedtek el, melyeknek széles szín-, vastagság- és struktúraválasztéka a legváltozatosabb igényeket is kielégíti.
A műgyanta adalékokkal javított hagyományos mész-cement bázisú poralakú zsákos vakolatokat víztartalomra való érzékenységük, foltosodási hajlamuk és a kialakítható struktúra inhomogenitása miatt már idejemúlt, nem ajánlott! Legáltalánosabban a műgyanta kötőanyagú felhasználásra kész "vödrös" vakolatok terjedtek el, melyeknek széles szín-, vastagság- és struktúraválasztéka a legváltozatosabb igényeket is kielégíti.
Ha belegondolunk, hogy ma Ausztriában 8 cm az átlagvastagság és Lengyelországban 10 cm, látható, hogy nem szabad itt megállni. Az utólagos hőszigetelésnek ugyanis van még egy járulékos haszna, amit nem szabad szem elől téveszteni. Egy rosszul szigetelt épületben a fal belső oldali hőmérséklete a hidegebb időszakban 13,9 oC-ra is süllyedhet. Ezt csak a helyiség levegőjének emelésével tudjuk kompenzálni, vagyis a szobában a léghőmérséklet a 25 - 26 oC-t is elérheti.
Sajnos, ez még mindig nem jelenti azt, hogy kellemes klímában élhetünk, hiszen a hideg falfelületek felé jelentős energiamennyiséget sugárzunk le, vagyis nagy lesz a hőveszteségünk a homlokzati falak irányában. Ez az energiaveszteség a belső falak felé nem jelentkezik, vagyis ahogy mondani szokták: míg az egyik oldalról megsülünk, a másik oldalról megfagyunk. A jól megválasztott utólagos hőszigeteléssel viszont a hideg napokon sem fog a fal belső oldali hőmérséklete 18 - 19 oC alá süllyedni. Ezzel elérhetjük, hogy 4 - 5 oC-al alacsonyabb léghőmérsékleten ( 20 - 22 oC ) mellett is komfortosabban élhetünk, mint korábban.
Számítások igazolják, hogy ha 1 oC-al csökkentjük a szoba levegőjének hőmérsékletét, azzal 7-8 % fűtési energiát takaríthatunk meg. Így a hideg napokra számítva- amikor is különösen fontos, hogy kevesebb legyen a fogyasztás- akár 40%-al is csökkenthetjük a gázfogyasztást!
Tehát érdemes alaposabban megvizsgálni a homlokzati hőszigetelő rendszerek vásárlása előtt, hogy az "olcsóbb rendszer" hosszútávon kifizetődik-e vagy csak felesleges pénzkidobás! A növekvő energiaárak teszik fontossá a hőszigetelés fokozását. A hőszigetelés egy hosszú távú befektetés, ami hozza a kamatokat a csökkent fűtési költség formájában, amíg csak áll a ház. A jól megoldott hőszigeteléssel nemcsak energiát takarítunk meg, hanem komfortos, lakható lakást is kapunk.
Hogyan épül fel a rendszer, a kivitelezésnél mire kell ügyelni?
Homlokzati hőszigetelés
Munka folyamata:
A hőszigetelést általában kétfajta rendszerből építjük:
- Polisztirol lapok (Nikecell)
- Kőzet gyapot.
1. lépés
-Homlokzat átkaparása
-lazult réteg javítása
-mélyalapozás
2. lépés
Indítóprofilok felhelyezése vízszintesen
3. lépés
Nikecell felrakása
A nikecellt kétféleképpen lehet felrakni, fogazott glettvassal húzzuk rá a ragasztót, vagy pogácsázzuk a ragasztót.
4. lépés
Dűbelezés
A nikecell lapok a ház falaihoz való dűbelezése a jobb tartás érdekében.
5. lépés
Hálózás
A felragasztott nikecell lapok dryvit hálózása a repedések elkerülése végett.
6. lépés
Csiszolás
A glettelt felület redőinek lecsiszolása
7. lépés
Alapozás
A ház homlokzatának alapozása speciális műgyantás alapozóval.
8.lépés
Színezés
A nemes vakolat felhelyezése glettvassal majd műanyag glettvassal való bedörzsölése, ami lehet:
-kapart
-dörzsölt
Ezeket lehet körkörösen, vízszintesen, függőlegesen vagy átlósan.
A lábazati szigetelés ugyanezzel a technológiával készül, de ott lépésálló nikecellt használunk és a nemes vakolatot is helyettesíthetjük.
Elérhetőség: 06 70/397-71-42
homlokzati hőszigetelés,szigetelés,dryvit szigetelés,hálózás,nemesvakolat,színezés,lábazatiszigetelés,
